Dalmácia – hasznos információk, tippek és látnivaló ajánlók
Dalmácia Horvátország egyik legismertebb és legkedveltebb régiója. Hegyes, dombos vidék, a csodálatos tengerpartot magas, meredeken ereszkedő mészkőgerincek kísérik. A terület északi határa Pag-sziget, délen pedig Dubrovnikig és a montenegrói határig terjed. Hosszú és izgalmas történetének köszönhetően az ókortól kezdve csodálatos kulturális emlékeket tudhat magáénak, melyek közül több UNESCO Világörökségi védelmet élvez, a teljesség igénye nélkül ilyen Diocletianus császár palotájának maradványai Splitben, Dubrovnik középkori óvárosa, vagy a Szent Jakab katedrális Sibenikben, de a régió természeti szépsége is legalább ilyen magával ragadó. Dalmáciában találjuk Horvátország legszebb városait és legfelkapottabb nyaralóhelyeit, mint Zadar, Sibenik, Trogir, Split, Makarska és Dubrovnik.
S akkor lássuk a hasznos tudnivalókat, melyekre a Dalmáciába utazóknak szüksége lehet.
Éghajlat: Dalmácia éghajlata mediterrán, így kora tavasztól igen kellemes időjárás jellemzi, nyáron pedig nagyon magas a napsütéses órák száma. A nyarak melegek és szárazak, a tél enyhe, havazás általában csak a hegyekben fordul elő, zivatarok azonban egész évben előfordulhatnak. A Dalmácia időjárását befolyásoló, jelentősebb szelek a sirokkó, a bóra és a misztrál, mely utóbbi a nyári forróságot teszi kellemesebbé.
Közlekedés: A magyar turisták leggyakrabban autóval érkeznek Horvátországba, még akkor is, ha úti céljuk Dalmácia, ami a legtávolabbi horvát régió (jelenleg Makarskáig tudunk autópályán haladni). Amennyiben Dubrovnikba, vagy környékére mennénk, Bosznia-Hercegovina egy kis része is útba esik, de a határátkeléshez itt is tudjuk használni személyi igazolványunkat, ezért nincs szükség külön útlevélre. Vonattal Dalmácia könnyen megközelíthető, mivel a MÁV nyaranta menetrendszerinti járatot közlekedtet Splitbe (keddenként és péntekenként oda, szerdánként és szombatonként vissza), ahonnan busszal, hajóval bármelyik másik dalmát városba továbbutazhatunk. Amennyiben nem ezt a vonatot (vagy napot) választanánk, zágrábi átszállással is eljuthatunk Dalmáciába, akár vasúttal, akár autóbusszal. Bár magyar turisták elenyésző esetben választják a légi közlekedést, érdemes megemlíteni a dalmáciai reptereket is, az egyik Splitben, a másik Dubrovnikban van.
Tengerpart: Dalmácia strandjai igen sokszínűek; bőven találunk itt fenyőfáktól árnyékos, sziklás vagy apró kavicsos, néhol pedig homokos strandokat, és nem elenyésző a Kék zászlóval kitüntetett strandok száma sem. Néhány a leghíresebbek közül: a Dubrovnik melletti kis sziget homokos strandja, a Lopud, a Korcula szigetén található Lumbarda, a Hvar-szigeti Palmizana - ezek mind finom homokkal borított strandok, míg Brac szigetén és a Makarska közelében apró kavicsos strandokat találunk. A Makarskai Riviérán található Brela strandját, a Punta Ratát az amerikai Forbes Magazin a világ 10 legszebb strandja közé választotta (a hatodik helyen), míg Európában a legszebb lett!
Gasztronómia: Horvátország minden régiójára más-más ízek jellemzők, melyek az egykori történelmi hatásokat tükrözik. A tengerparti részeken – így Dalmáciában is – a mediterrán konyha és a halételek jellemzőek. Érdekesség, hogy a dalmát konyha a tenger gyümölcseit tengervíz és bor keverékében készíti. Többnyire a tonhalat (tin), a tintahalat (lignja), a makrélát, szardíniát, vagy szardellát részesítik előnyben. De megtaláljuk itt a fehér húsú fajokat is (jóval borsosabb áron), kagylót, osztrigát, a különféle rák-, polip-, tintahal- és cápafajtákat is. A húsételek közül kedvelt a prlolica (olajban, fokhagymában sütött marhahús), illetve a janjenita, mely egyfajta nyárson sült bárányhús, s leginkább Zára környékén kóstolhatjuk. Dalmácia kedvelt levesei természetesen a halleves (brudet), illetve a tojás, cukor, fahéj felhasználásával készült citromleves. Az édességek között pedig legismertebbek a pritula (mazsolás-likőrös kelt tésztából készített sütemény) és a rozsota (tejből, tojásból, és karamellből készült édesség).
Látnivalók: Dalmácia gyönyörű vidéke számtalan történelmi, kulturális és legalább ennyi természeti látnivalóval csábítja az ide érkező turistákat. Az ország hét UNESCO Világörökségéből öt – Stari Grad síkvidék a Hvar-szigeten, Dubrovnik óvárosa, Split történelmi központja a Diocletianus-palotával, a sibeniki Szent Jakab katedrális, és Trau történelmi városa – Dalmácia területén található, melyeket egytől egyig érdemes felkeresni. Mindezek a műemlékek jól tükrözik a vidék ókortól napjainkig tartó történelmét, az itt felbukkanó számtalan kultúra, civilizáció színes együttélését, kezdve az illír és dalmát törzsekkel, de a szerb, magyar, török, vagy éppen a velencei jelenlét lenyomatai is fellelhetőek itt. No persze nem csak a nemzetközi védettséget élvező látnivalók érnek meg egy sétát, hiszen Dalmácia számos romantikus, hangulatos tengerparti kisvárossal büszkélkedik, mint amilyen Primosten vagy Vodice, ahol már egy kényelmes délutáni, esti andalgás is felüdítő lehet.
A természeti látványosságok közül ki kell emelni a Kornati Nemzeti Parkot, a Cetina folyó szurdokát Omis közelében, a híres Biokovo-hegyet Makarska felett és a Neretva folyó torkolatát. Dalmácia nem csak a nyaralóhelyeiről, hanem a gondosan őrzött hagyományairól és a szőlő és oliva termesztéséről is híres. Dalmáciában tengerpart közelsége miatt az éttermekben kiváló tenger gyümölcseiből és frissen fogott halakból készült, ízletes ételeket fogyaszthatunk.
Fesztiválok és események:
Split Fesztivál: az 1960 óta megrendezett popfesztiválon a legnevesebb hazai előadók lépnek fel.
Splitsko Ljeto: azaz a Spliti Nyár elnevezésű színházi fesztivál július-augusztus hónapok folyamán.
Moondance Fesztivál: az elektronikus zene szerelmesei igazi történelmi környezetben, a trogiri Kamerlengo erődben élvezhetik az augusztus közepén megrendezésre kerülő eseményt.
Zadar Nyári Színházfesztivál: a június végén, augusztus elején megrendezésre kerülő fesztiválon különböző drámák, vígjátékok kínálatából választhatunk.
Zadar Snova: a nemzetközi kortárs színházfesztivál rendezvényét augusztus elején tartják.
Off Fesztivál: a jelentős jazz és blues fesztivált július végén Šibenikben szokták megrendezni.
Starigrad Paklenica Filmfesztivál: a hatodik alkalommal megrendezésre kerülő filmes esemény augusztus elején lesz.
Szent Balázs ünnepe: az UNESCO szellemi örökség listájára is felkerült egyházi ünnep a város védőszentjét köszönti (február 2-3.) színes kosztümökkel, felvonulásokkal, lakomával.
Dubrovniki Nemzetközi Filmfesztivál: helyi és nemzetközi filmek fesztiválja május közepén, 4 napon át.
Dubrovniki Nyári Fesztivál: élőzene, színházi előadások, workshopok a júliustól augusztus közepéig tartó eseményen.
Érdekességek: Dalmácia történetéhez, múltjához, kultúrájához számos érdekesség kapcsolódik. Az egyik ilyen vadregényes sztori a dalmát tengerpart elbűvölő városához, Omišhoz fűződik, mely évszázadokon át kalózok tanyája volt, innen indították portyáikat a Velencébe tartó, vagy onnan közeledő hajók ellen.
A Dalmácia déli részén található Kornati-szigetcsoport a Földközi-tenger (illetve az ahhoz kapcsolódó melléktengerek) legtöbb szigetből álló együttese: mintegy 140 többségében lakatlan szigetből és sziklazátonyból álló csoportosulás ma nemzeti parkként működik. A Kornati Nemzeti Park ma vitorlázók, búvárok paradicsoma, de kirándulók is szívesen ejtik útba, sőt néhány történelmileg jelentős műemlék (illír, bizánci kori) is megtalálható itt.
IV. Béla királyunk 1242-ben Trogirba, a korabeli Trauba menekült az őt üldöző tatárok elől. A tatárok már a várost ostromolták, amikor hír érkezett Ögödej nagykán haláláról, ezt követően vonultak csak vissza. A Ciovo sziget délnyugati partja melletti Kraljevac (Király) sziget is Béla király rövid ott-tartózkodásának emlékére kapta nevét. Ebből az időszakból maradt fenn a Szent Lőrinc-katedrális kincstárában őrzött IV. Béla koronázópalástjának csuklyája.
Dalmácia legnagyobb szigetén, Brač-on bányásszák azt az értékes hófehér mészkövet, mely számos híres épület anyagát szolgáltatta. A többi között Diocletianus császár spliti palotája, a Franciaországban található Kanadai Nemzeti Vimy Emlékmű (melyet az első világháborúban elesett Kanadai Expedíciós Haderő katonái emlékének állítottak), valamint részben a washingtoni Fehér Ház is brači kövekből épült. De itt, Brač-on található az Adria legmagasabb hegycsúcsa, a Vidova Gora, mely 778 méter magas, tetejéről az összes dalmát sziget belátható. Itt vesztette életét Winston Churchill fia, amikor segíteni akart a helyi katonáknak.
A legnaposabb horvát szigetnek számító Hvaron, ahol a napsütéses órák száma évenként átlagosan 2715, visszatérítik a szállásköltséget a turistáknak, ha véletlenül esik a hó.
Dalmácia hírneves szülötte a XIII. századi világutazó, Marco Polo, aki a legenda szerint Korčula-szigetén, egy kereskedőtelepen látta meg a napvilágot 1254-ben. Erről ugyan bizonyítékok nincsenek, de állítólagos szülőháza látogatható.
Akciók, kedvezmények, last minute Dalmácia
