pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár

Tibet történelme ugyanolyan változatos, mint más ázsiai nagyhatalmaké. Hatalmi harcok, területi villongások, alá-fölé rendeltségi viszonyok kísérik Mongóliával és Kínával. Langdarma (836-842), az utolsó tibeti király aki világi uralkodó volt. Halálával ért véget az a korszak, amelyben Tibet a térség nagyhatalma volt. Ekkor még szorosan kapcsolódott belsô-Ázsia nomád népeihez és egyik mozgatója volt az innen elinduló népvándorlási hullámoknak. Haladjunk nagyléptekkel az idôben. 1578-ban a Dalai Lámát ismerték el vezetôjüknek. A mandzsú dinasztia uralomra jutásával lázadások törtek ki Tibetben, elnyomásukra két kínai felügyelôt rendeltek a Dalai Láma fölé. Ettôl fogva Tibet elzárkózott az idegenek elôtt. Újabb nagy lépés 1903-ban az angolok expedíciót küldtek Tibetbe, katonai parancsnokság alatt. Az elmenekült Dalai Láma képviselôjével egyezményt kötöttek. Az 1907-i brit egyezmény elismerte Kína szuverenitását Tibet felett. A szerzôdô felek megállapodtak abban, hogy diplomáciai képviselôt nem küldenek a fôvárosban Lhasszába. Az I. Világháborúban és utána Tibet fokozatosan függetlenítette magát Kínától. 

1951. májusában a kínai központi népi kormány és a tibeti helyi kormány megállapodása alapján Tibet a Kínai Népköztársaság autonóm területévé alakult. A tibeti kormány tagjainak két választása volt aláírni a megállapodást, vagy börtönbe kerülni, ha kell meghalni. Az 1950. és 59. közötti években Mao \"felszabadította\" Tibetet, százezer foglyot ejtve. Mérték adó szervezetek kulturális tömeggyilkosságnak minôsítették Kína beavatkozását. Mao elnök bizonyára tudtán kívül használt kifejezéssel \"végsô megoldásnak\" nevezte beavatkozását. A kifejezés ugyanis szó szerinti fordítása a hitleri \"endlösung\"-nak. Tibet lakossága mintegy 2,5 millió volt eddig, azonban a tartományba 7,5 millió kínai \"telepes\" érkezett. 

Voltak olyan hírek is, hogy ebben az idôben gyakori volt, hogy tibeti férfiakat ivartalanítottak és tibeti nôket kínai férfihez kényszerítettek feleségül.


Tudnivalók
Történelem és eredetlegendák. Kínai történészek szerint a tibetiek a Hunanban lakó régi, San Miao nép leszármazottai. Kr. e. 2200. táján a kínaiak elôl a Minho környékére költöztek. A tibeti történetírás Kr.e. 313-ban kezdi a krónikáját. A hiteles történetírás Kr. u. 629-el kezdôdik, Szongcen Gampo nevéhez fuzôdik. Ô volt Tibet elsô történelmi királya (a legendák szerint a 33.). Az írásbeliség megteremtésével róla maradtak fenn elôször tibeti nyelvu írásos anyagok. A hagyomány az elsô "tankirálynak" nevezi, mert uralkodása idején jelent meg elôször Tibetben a buddhizmus. Ô volt az ország elsô egyesítôje. A tibeti ôsi vallást, a Bont csak lassan váltotta fel a buddhizmus. Magába olvasztva az idôk folyamán az ôsi hit néhány elemét.
A legenda. "A tibeti népnek eredete mesés, azt mondják, hogy egy hím majom és egy nô démon közötti nemi közösülés következtében történt volna." Körösi Csoma Sándor írja ezt 14. dolgozatában. "Némely tekintélyek szerint majd Indiából, majd Chinából, mongolok és turco fajból eredônek mondják. Bizonyosat e részben állítani nem lehet." - teszi hozzá. Az ôsi történetet a nép így beszéli el: Valaha régen, amikor Tibetben még nem voltak emberek az isteni boddhiszattvák közül hárman - Mandzsusri, Avalokitesvara és Vadzsrapáni - leszálltak a Földre, hogy megnézzék hogyan halad a megváltás ügye. Madzsusrinak jutott eszébe, hogy a Himalájától északra fekvô országot ideje volna benépesíteni. Akkor Mandzsusri azt monda: - Tibetben nincsenek emberek, de vannak démonok, mindkét nembôl. A démonoktól csak démonok születhetnek. Ha egyikünk hím majommá változna és elvenne egy nô démont az Tibet benépesítésének lehetne a kezdete. A könyörületes Avalokitesvara, aki a néptelen ország védô istene volt, hím majommá változott, elvett egy hegyi dénomnôt, három fiuk és három lányuk született; tôlük származik Tibet népe… Akár azt is mondhatjuk, hogy ez a nép volt az elsô, aki Darwint messze megelôzve az emberiségnek legalább egy részét, önmagát a majomtól származtatta. Az ókori tibeti tudósok nem igazán jól tájékozódtak a térben. Nem csoda ha a minden irányban tôlük eredô folyók azt a következtetést sugallták nekik, hogy országuk a világ közepe. Innen ered a Cangpo, amely Indiában Brahmaputrává lesz, ezen kívül Burma egyik nagy folyója Szalven. Számításba véve a tibetiek lakta kínai tartományokat is itt ered az Indus, a Gangesz, a Vietnámot elszelô Mekong és Kína legnagyobb folyója is, a Jangce. A sor ezzel még nem ért véget.
Vallás és tudomány. E témáról köteteket lehetne, kellene írni. Terjedelme szétfeszítené e rövid tanulmány korlátait. Atisa (982-1054) híres buddhista prédikátor, az elsô aki a Padmaszambhava által meghonosított a Bon hit elemeivel és a szexuális misztikával vegyes buddhizmust Tibetben megreformálta. Nem volt különösebb befolyása a vallás és a hatalom dolgaira.


A követôjeként lámává érett Congkapa (1357-1419), a tibeti lámaizmus igazi nagy reformátora, a Gelukpa rend megalapítója. Nagy jelentôséget tulajdonított a szertartások látványos és hatásos megrendezésének. Kívánságára tanítványai 1409. elején holdújévkor olyan ünnepséget szerveztek, amely valójában Tibet "buddhista megkeresztelésének" szertartása volt. Ekkor alapította a Gelukpa rend legelsô kolostorát, a Gandent. Az itt lakó lámák életét ô maga szabályozta. A szerzeteseket nemcsak a nôktôl tiltotta el, hanem "az égetô italoktól" is. Ugyanakkor megengedte, hogy tulajdonuk legyen. Megreformálta az oktatást is. A korábbi tanítvány-mester kettôs helyett a kolostor falai között berendezett iskolát szervezett. Itt logikából és más tudományokból is leckét kaptak a növendékek. A tantrákat különleges iskolákban tanították. Így alakult ki a vallási és szertartás rendszer, amit az európai tudomány lámaizmus szóval jelöl. A tibeti írásbeliség sokoldalú és irigylésre méltóan korai kezdetekkel büszkélkedhet. Gyógyítási, tehát orvostudományuk különleges, az európaiak számára nem egyszer szokatlan, ugyanakkor csodálatra méltó eredményeket mondhat magáénak. A csillagászat és asztrológia is sokoldalúan fejlett, ami magasrendu matematikai tudást is feltételez.
Szokatlan népszokások.
A kultúra bizonyos megnyilvánulásai a világ nagy részén különlegesnek tunhetnek, szokatlanságuk különbözô érzéseket válthat ki. Ilyen a tibeti házassági hagyomány. Itt jelen van a papi nôtlenség, amit így vagy úgy elfogadottnak tekintünk. A monogámia, amit természetesnek vélünk. A poligámia, vagyis több nejuség, amit a gazdag tibetiek engedhetnek meg maguknak. Ezt is ismerjük az iszlám kultúrából, tehát nem lep meg igazán. Azonban csak itt létezik már korunkban a poliandria, vagyis több férjuség szokása. Ebben az esetben kettô, vagy több fiú testvér vesz egy feleséget. Érdekesen reagálnak erre a különbözô szemléletu emberek. A keresztény neveltetésu utazó Sven Hedin útleírásában közöl egy képet egy hercegnôrôl, aki férjének fivéreivel is folytat házaséletet. A képaláírással ellentétben a hercegnôn nyoma sincs a kiélt vonásoknak. Egy kínai funkcionárius errôl azt mondta, hogy ez a nôk legteljesebb szégyenletes kizsákmányolása. Ha én megemlítem a poliandriát ismeretségi körömben, a nôk élénken helyeselnek, tetszésüket nyilvánítják, pedig azt hiszem, hogy ilyenkor nem az jut eszükbe, hogy mondjuk három férfi után kell mosogatni.

Temetés földbe, tűzbe, vízbe és levegőbe.
Ezek a módszerek is nagyon egyediek. Egy nép különleges hitét és gondolkodás módját tükrözik, ugyanakkor bölcsességérôl is árulkodnak. A köves, kopár hegyek között nem egyszeru eltemetni a holtakat. Az ôsi szokás, a földbe temetés, guggoló, zsugorított pózban ma már meglehetôsen ritka. Ezt a módszert elítélik, mert a holttesten férgek keletkeznek, s miután elfogyott táplálékuk éhen pusztulnak, tehát az ölés egyik módszerének tekintik. A tuzbe temetés, vagyis a halott máglyán való elégetése ugyancsak ritka és csak olyan területeken fordul elô melyek erdô közelében fekszenek. A vízbe temetés csak a legszegényebbek és a csavargók esetében szokásos. A holttestet meztelenre vetkôztetik, lábára követ kötnek, bottal vonalakat húznak rá, ami a vágást, szabdalást szimbolizálja. Ezek után a vízbe vetik a halak táplálékául. A halak tovább élnek ha ez a különleges eledel elfogyott. Velük szemben tehát tisztességes az eljárás. A legérdekesebb és a legegyedibb a levegôbe, vagyis az égbe temetés. A holttestet felviszik a hegytetônek egy kijelölt részére és egy lapos kôre fektetik. A következô szertartást végzô embereknek ez a foglalkozásuk, ami miatt ugyanolyan népszerutlenek, mint az állatot gyilkoló mészárosok és a fegyvereket készítô kovácsok. A megmosott, meztelen holttestet irigylésre méltó anatómiai ismeretekkel szeli darabokra a temetô ember és eteti meg a keselyükkel. Ezek az állatok kezes bárányként viselkednek, megszokták a táplálkozásnak ezt a módját. Miután a csontokról gondosan eltávolították a húst, a csontokat egy kôedényben péppé zúzzák, vajas árpával (csampával) keverik és ugyancsak a keselyük fogyasztják el. Ha vérfolt marad a kôlapon azt is felitatják és a keselyüknek adják. A hozzátartozók egyik esetben sem kísérik elhunyt rokonaikat. Csak ismerôsök és távoli rokonok lehetnek jelen, idegenek pedig semmiképpen. A hozzátartozók mialatt a négy ôselem egyikének adják át családtagjukat, otthon a lámával együtt imádkoznak, idéznek a halottas könyvbôl, hogy segítsék a minél sikeresebb újraszületést.
Múlt és jelen.
Tibet történelme ugyanolyan változatos, mint más ázsiai nagyhatalmaké. Hatalmi harcok, területi villongások, alá-fölé rendeltségi viszonyok kísérik Mongóliával és Kínával. Langdarma (836-842), az utolsó tibeti király aki világi uralkodó volt. Halálával ért véget az a korszak, amelyben Tibet a térség nagyhatalma volt. Ekkor még szorosan kapcsolódott belsô-Ázsia nomád népeihez és egyik mozgatója volt az innen elinduló népvándorlási hullámoknak. Haladjunk nagyléptekkel az idôben. 1578-ban a Dalai Lámát ismerték el vezetôjüknek. A mandzsú dinasztia uralomra jutásával lázadások törtek ki Tibetben, elnyomásukra két kínai felügyelôt rendeltek a Dalai Láma fölé. Ettôl fogva Tibet elzárkózott az idegenek elôtt. Újabb nagy lépés 1903-ban az angolok expedíciót küldtek Tibetbe, katonai parancsnokság alatt. Az elmenekült Dalai Láma képviselôjével egyezményt kötöttek. Az 1907-i brit egyezmény elismerte Kína szuverenitását Tibet felett. A szerzôdô felek megállapodtak abban, hogy diplomáciai képviselôt nem küldenek a fôvárosban Lhasszába. Az I. Világháborúban és utána Tibet fokozatosan függetlenítette magát Kínától. 1951. májusában a kínai központi népi kormány és a tibeti helyi kormány megállapodása alapján Tibet a Kínai Népköztársaság autonóm területévé alakult. A tibeti kormány tagjainak két választása volt aláírni a megállapodást, vagy börtönbe kerülni, ha kell meghalni. Az 1950. és 59. közötti években Mao "felszabadította" Tibetet, százezer foglyot ejtve. Mérték adó szervezetek kulturális tömeggyilkosságnak minôsítették Kína beavatkozását. Mao elnök bizonyára tudtán kívül használt kifejezéssel "végsô megoldásnak" nevezte beavatkozását. A kifejezés ugyanis szó szerinti fordítása a hitleri "endlösung"-nak. Tibet lakossága mintegy 2,5 millió volt eddig, azonban a tartományba 7,5 millió kínai "telepes" érkezett. Voltak olyan hírek is, hogy ebben az idôben gyakori volt, hogy tibeti férfiakat ivartalanítottak és tibeti nôket kínai férfihez kényszerítettek feleségül.
"Láma-lázadás".
Így nevezték el a kínaiak a forradalmat, amely 1959-ben tört ki Tibetben. Ezt az alkalmat használta fel a szocialista Kínai Népköztársaság, hogy Tibetet hadseregével megrohanja, pontosabban ahogyan ilyenkor mondani szokták "felszabadítsa". Akiket a nép és a lámák közül nem öltek meg, azok egy részét úgynevezett átnevelô táborokba, koncentrációs táborokba zárták. Tibet neve pedig ettôl az idôtôl számítva Xiang tartomány. Óriási civilizációs pusztítás is jellemzi a felszabadítást. Szétszóródott, elpusztult a lhasszai és a sigacei fatábla-gyujtemény! Ezek a Kandzsurnak és a Tandzsurnak fadúcos nyomólemezeinek a szövegét tartalmazták. A nyomódúcok 333 kötetet tartalmaztak. 108 ezer a Kandzsur, 50 ezer tábla a Tandzsur anyaga. Odalett tehát a legértékesebb középkori muvek nyolcvan százaléka! Tibet vezetôje a XIV. Dalai Láma Kormányával és kíséretével együtt menekülni kényszerült. Tibetben a gazdagok elszegényedtek, a szegények még szegényebbekké váltak, a "vörös gárdisták" kegyetlenkedései után. A helyzetet jól jellemzi az egyik láma bölcs mondása: "aki jó létben él, az a vallásra gondol, aki szükségben él, az a lopásra".
A megszállás horoszkópja.
Tanulságos képlet, az idôpont 1959. március 10. reggel 7 óra. A Szaturnusz az ég közepén, az MC-n uralomban van. Kvadrátban az Ascendenssel és az elsô házban lévô Merkúrral. Ez önmagában véve is szomorú és kegyetlen konstelláció.
Mutatja, hogy az ország népe hosszú idôre kíméletlen elnyomás alá kerül. Az Ascendens egyébként a Kos 5. fokán van, éppen szemben, mintegy tükörképként a XIV. Dalai Láma Ascendensével. A 8. házban lévô Jupiter ugyancsak uralomban van, közeledô kvadrátban a 8. ház urával, a Plútóval. Ez bizony a tömegek, a tekintélyes emberek életveszélyét, sôt halálát jelöli. A Jupiter mutatja, hogy a törvényesség látszatával kíméletlen és törvénytelen dolgok történtek Tibetben. A hetedik ház mutatja a gyôztes hatalmat egy mundánhoroszkópban. Az itt lévô Neptun, Szaturnusz szextilben ugyancsak hosszú ideig tartó, a kíméletesség és jó indulat látszatát mutató, idegen uralomra utal. A hetedik ház ura, a Vénusz rangvesztésben, az elsô házban található, a nyolcas házas Jupitertôl 135 foknyira. A gyôztes hatalom Tibet ellenfele hosszan tartó uralomra rendezkedik be.

Tibet jövője?
A Kínai Népköztársaság radixát vizsgálva juthatunk el a tartománnyá lett, megszállt országról feltett kérdés válaszához. Ebben a horoszkópban a képlet ura, az Uránusz kvadrátban áll a 8. házban, a Mérlegben lévô Nappal. Úgy gondoltam, hogy kikeresem azt az idôpontot, amikor a tranzit Uránusz a Nap oppozícióját és saját kvadrátját éri el. Ez az idôszak 2011-12-ben következik be. Tovább lépve a 2011. és 12. évre készült szolár-horoszkópok a Kínai Népköztársaság sorsában a várakozásomnál súlyosabb válságokat mutat. Ezekben az években Kínában belsô lázadások, forradalmak, vagy polgár háború következtében óriási változások állnak be. Az 2011. évi szolárhoroszkópban a Nap a 8. házba kerül, szemben a képlet urával, az Uránusszal. A Plútó a Bak jegyébôl, az oppozició mindkét oldalával kvadrátban van. A Mars a hetedik ház csúcsán, a Jupiter kvadrátjában. Ez a képlet ilyen formán nemcsak a fent említett válságokat, hanem valószínu, hogy Kormány- és rendszerváltozást is jelez, elképesztôen nagy áldozatok árán. Valószínu, hogy új, népszeru Kormánya, illetve államfôje lesz a birodalomnak, mert a Hold az Uránusz trigonjától támogatva a tizedik ház csúcsán található.
Hogy ebbôl a szempontból sem lehet minden ideális azt jelzi a Holdnak a szolár elsô házában lévô Neptunnal való kvadrátja. A Nap-Uránusz-Plútó T-kvadrát a következô 2012. év szolárjában is azzal fenyeget, hogy a zavaros helyzet még ebben az évben sem oldódik meg egészen. Ha ugyanerre az idôszakra elkészítjük Tibet megszállásának szolárjait, vagy a tavaszi quartal képletet, az lényegesen kedvezôbb fényszögekkel jelez változásokat. Részemrôl nagyon szeretném, ha a kínai nép komoly megrázkódtatás, méginkább szenvedések nélkül élné át ezt az idôszakot. Remélhetôleg vége van vagy legalább is itt érnek véget azok a történelmi megrázkódtatások, amik a XX. századra voltak jellemzôek. A népboldogító -izmusok rengeteg vért és könnyet hoztak, nemcsak Tibetnek, Kínának, hanem a világ majdnem minden népének. Reménykedjünk abban, hogy az emberiség fája girbe-görbe fa, de azért még is csak fölfelé nô.
Dr. Janák Lajos
Forrás: http://www.csend.hu/magazin/0211/1.html



Praktikus
Milyennek mutatja a horoszkóp ôszentségét, a XIV. Dalai Lámát, Tenzin Gyatso-t? Neve azt jelenti, hogy a "tiszta dallam tengere". A szokásokhoz híven kezdjük azzal, hogy ki is ô és honnan jött. Esetében nem az ôsök említése a fontos, hanem az elôzô inkarnációkban élt elôdöké. Hiszen ez mind ô volt egykoron. A lámákat ugyanis mindig úgy választják ki, hogy elhalálozásuk után megkeresik hogy hol, milyen testben született újra. Különösen a magas rangú, így a Dalai Lámákra érvényes ez a szabály. Amikor egy láma a köztes létbe, a bardo-ba távozik még várni kell a bölcsek, látnokok és asztrológusok által megjelölt idôre, amikor az újraszületés, a reinkarnáció szerintük megtörténik. Ezután különbözô jelekbôl, a csillagok állásából a fôrangú lámák megállapítják a lehetséges születési helyet és családot, ahol az újra született lámát keresni kell. A lehetséges kiválasztott XIV. Dalai Láma, mint minden hasonlóan fontos személy ugyanígy került az ôt megilletô trónra. Ugyanis nemcsak egy gyermek kerül ilyenkor szóba.

Az újraszületettnek megmutatják elôzô életének kedvenc tárgyait, úgy hogy sok, a megszólalásig hasonló darabot tesznek elé és ki kell választania, melyiket használta korábbi életében. Fel kell ismerni néhányat régi használati tárgyaiból, és a környezetében fontosnak tekintett személyekbôl. Így fedezték fel harmadik születésnapja elôtt a XIII. Dalai Láma reinkarnációját, Tenzin Gyatso-t. 1939. nyarán, egy héttel 4. születésnapja után Lhasszába utazott. 1940. telétôl hivatalosan is Tibet szellemi vezetôje. 1950. november 17-én foglalja el a trónt. Az események dátumát mindig jó elôre az udvari asztrológusok határozták meg. 1959. március 17-én menekül Indiába, Dharmasala-ba. 1989. december 10-én tüntetik ki Béke Nobel-díjjal. A Dalai Lámák, vagyis Ôszentsége elôzô életeinek a sora érdekesen és tanulságosan alakul.




 



találat
FőoldalÁzsiaKínaTibet

Körutazások Tibetben 2 db utazási ajánlat

1.019.990 Ft/főtől (14 nap)
Részletes találati lista
Kína

Az arany ösvény Kínában, Kína

11 napos körutazás Kínában
561.850 Ft/fő

Shanghai - Peking a szuperexpresszel

Utazás szuperexpressz vonattal Kína két lenyűgöző metropolisza között
704.730 Ft/fő
Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!