Montenegro, vagy ahogy a szláv nyelvterületen emlegetik, Crna Gora a maga 13 812 négyzetkilométeres területével és alig 650 000 lakosával a volt Jugoszlávia legkisebb utódköztársasága, Szerbiával alkot államközösséget. Tengerpartjának hossza nem éri el a 300 kilométert, de számos aprókavicsos strand található rajta, homokos strandjainak össz hossza pedig eléri a 33 kilométert. Mediterrán éghajlatára jellemző, hogy a napi középhőmérséklet fél éven át 18 Celsius fok fölött van, itt a legmelegebb az Adria, és alig van olyan régió Európában, ahol többet sütne a nap, mint a montenegrói partvidéken. Itt található a meseszép Kotori-öböl, az UNESCO védelme alatt álló ősi Kotor városával (Cattaro). Másik kiemelkedő nevezetessége a Tara folyó kanyonja.
Idõzóna: Magyarországhoz képest NINCS IDÕELTOLÓDÁS
Vízum: Nincs szükség vízumra.
Éghajlat: Az Adriai tenger partján mediterrán éghajlat uralkodik.
Egészségügyi tanácsok: Ivóvíz: a vezetékes víz az egész ország területén iható.
Általános információk: Területe: 13.812 km2 Lakossága: 648.000 Hivatalos nyelv: szerb. Fôvárosa: Podgorica Pénznem: Euro. Valutát bankokban, pénzváltó irodákban, postán, a legtöbb idegenforgalmi ügynökségnél, szállodákban és kempingekben váltanak. Időzóna: időeltolódás nincs. Beutazási szabályok: érvényes útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be Szerbia és Montenegró területére, és ott az első beutazás időpontjától számított 6 (hat) hónapon belül összesen, legfeljebb 90 (kilencven) napig tartózkodhatnak, átutazhatnak és kiutazhatnak. Gépkocsival való belépéskor nemzetközi zöldkártya szükséges.
Egyebek: Hálózati feszültség: 220 V Telefon: Montenegro Magyarországról: 00 381 + körzet + telefonszám Magyarország Montenegróból: 00 36 + körzet + telefonszám Közérdekű telefonszámok: Tudakozó: 988 Tűzoltók: 93 Rendőrség: 92 Autómentő: 9807 Mentők: 94, 241-629 Sebességkorlátozás: Lakott területen: 50 km/h Lakott területen kívül: 90 km/h Autópályán: 130 km/h A biztonsági öv ill. bukósisak használata kötelező. Kék zászlós strandok: a nemzetközi minősítést olyan vízpartok kapják, melyek eleget tesznek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A Kék zászló jelzés az alábbiakat garantálja a fürdőzőknek: folyamatosan ellenőrzött vízminőség, tiszta partszakasz, vízimentő szolgálat, mozgássérültek számára is alkalmas strand, ipari szennyezés nem fenyegeti a területet.
Budva
Budva az i. e. IV. századtól görög kolónia, később a római Prevalitana provinciához tartozik. A bizánci időkben felégetik a szaracénok, az újjáépítés után püspöki székhely. A XII. században a Nemanjidák idején szabad város, a XIV. században a Zeta állam kikötője. 1455-ben, 35 évvel a dalmát városok után, Velence uralma alá kerül. A XVI. században előbb a törökök, majd a kalózok perzselik fel a várost, ezek után Velence úgy megerősíti a védelmet, hogy eredményesen verik vissza a törökök megújuló támadásait. A velencei uralom után a dalmát városokhoz hasonlóan alakul a történelme. Az 1979-es földrengés után a várost újjáépítik, restaurálják, ugyanakkor a Citadella melletti várfalon keletkezett omlást gyönyörű panorámája miatt javítatlanul hagyják.
A Budvai Riviéra a tengerpart talán leglátogatottabb része, Budva, Becici és Sveti Stefan neve itthon sem ismeretlen. A régi Budva egykor szigeten épült, mára azonban egy feltöltődött földnyelv köti össze a szárazfölddel. A parti sávban találjuk a két legnagyobb szállodát, a Hotel Avalát jellegzetes kör alakú tengervizes medencéjével és a Slovenska Plazát, mely szinte önálló városként több ezer vendég elhelyezését biztosítja. A két hotel között a tengerparti főútig számtalan étterem, pizzéria, vidámpark, bár, kis üzlet található. Ebben a sávban zajlik a hangos-táncos éjszakai élet is. Az óváros máig megőrizte középkori hangulatát. 3 temploma a félsziget legmagasabb pontján található, a Szentháromság templomot a katolikusok és a pravoszlávok közösen használták-használják. A Vízi-kapun át a kikötőhöz jutunk, az egykori várkapu a szárazföldre vezető földnyelvre nyílik, felette a város címere látható. A templomok mellett találjuk a citadellát (helytörténeti gyűjtemény), ahonnan gyönyörű a kilátás az öbölre, a helyiek által Hawaiinak nevezett Sv. Nikola szigetre és Sveti Stefanra is. Az öblöt déli irányban elhagyva jutunk át Becicibe, az egymás mellett sorakozó szállodák közé. Továbbhaladva jutunk el Milocerbe és Sveti Stefan jellegzetes félszigetéhez. Az egykori halászházak mára szinte kivétel nélkül magánkézben lévő elegáns villákká alakultak át. A félszigetre belépőjegy váltásával sétálhatunk be, a házak, parányi kertek, teraszok és csillogó vizű medencék között gyakorlatilag egyetlen útvonalon tudunk körbejárni, hiszen lépten-nyomon kis táblák figyelmeztetnek: magánterület! A település szárazföldi részén szépen gondozott parkok, hangulatos házak szegélyezik a partot.
Becici
Ez a bájos nyári menedékhely 2 km-re fekszik Budva óvárosától a híres Becici tengerparton, melyet az 1936-os párizsi világkiállításon a legszebb mediterrán tengerparttá nyilvánítottak (Arany pálma-díj). Homokos tengerpartja 1950 m hosszú. A parti sétányon eljuthatunk Budvába, ahol az egyik oldalon éttermek, kávézók, bárok, míg a másik oldalon az óváros fogad bennünket. Lehetőség van fürdőzésre, sportolásra, felfrissülésre és pihenésre a gyönyörű, karbantartott parkokban. Letenyétől kb. 780 km.
Herceg Novi
Montenegro legnyugatibb pontján, a horvát határtól alig 10 kilométerre fekszik Herceg Novi, egy igazi mediterrán hangulatú kisváros, amelyet természeti környezete tesz egyedivé.Északról 1600-1800 méter magas hegyek, délről pedig a Kotori-öböl partja szegélyezi a 20 ezer lakosú települést.
Montenegrói utazások – hasznos információk, tippek és látnivaló ajánlók
A montenegrói utazások széles választéka mellett összegyűjtöttük az országról szóló legfontosabb információkat is. Ezen az oldalon nem csupán a m beutazási szabályokról, az infrastruktúráról, víz- és áramellátásról, elektromos hálózatról, fizetőeszközről, közlekedésről, az általános időjárási viszonyokról, a montenegróiak körében dívó szokásokról kaphatnak hasznos tájékoztatást, de városokra lebontva – rengeteg fényképpel – ismertetjük a legfontosabb látnivalókat, nevezetességeket, azok pontos címét, nyitva tartását és a belépők árait. Montenegró legnépszerűbb úti céljait – Kotor, Budva, Ulcinj, Podgorica, Cetinje – és azok nevezetességeit részletesen is ismertetjük.
Montenegró az utóbbi évek egyik legkedveltebb sláger úti célja a magyar utazó közönség számára. Kis területe ellenére szinte mindene megvan: gyönyörű strandok, lenyűgöző tengerparti környezet, A Földközi-tenger egyetlen fjordja, a Kotori-öböl, de még azok sem csalódnak az országban, akik télen keresnék fel, mert itt még síelni is lehet. A világ második legmélyebb kanyonja, a Tara-szurdok is Montenegróban található. 1980 óta a Durmitor Nemzeti Park a Tara-szurdokkal együtt az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. Összességében elmondható, hogy Montenegró Európa egyik legizgalmasabb öko-desztinációja, ahol a történelem szerető, kulturális látnivalókért utazó turisták, de az aktív kikapcsolódást kereső utazók is megtalálják a számításaikat.
S akkor lássuk a hasznos tudnivalókat, melyekre a Montenegróba utazóknak szüksége lehet.
Beutazási szabályok: Montenegróba magyar állampolgároknak érvényes (új típusú, kártya formátumú) személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel vízummentesen lehet beutazni. Ideiglenes személyi igazolvánnyal nem lehet átlépni a határt. Személyi igazolvánnyal történő beutazás esetén a tartózkodás időtartama nem haladhatja meg a 30 napot, útlevéllel történő beutazás esetén a 90 napot. A 3 hónapot meghaladó tartózkodáshoz vízum szükséges. További információk a Konzuli Szolgálat – Montenegró című honlapján találhatók. Feltétlenül ajánlott a mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése!
Fizetőeszköz, deviza- és vámszabályok, idegenforgalmi adó:
Montenegróban a hivatalos pénznem az euró (EUR), de szerb dínárral, vagy nyugati valutával is lehet fizetni. A bankkártyák közül a Mastercard, a Maestro és a Visa általánosan elfogadott. Külföldi valutát pénzváltókban, bankokban, postán, a nagyobb szállodákban és idegenforgalmi irodákban is válthatunk. Készpénzen kívül bankkártyás és euroutalványos fizetésre is lehetőség van, többnyire a nagyobb városokban. Az állami hivatalok azonban csak eurót fogadnak el. Érkezéskor a határon el kell számolnunk a nálunk lévő összeggel, melyről bizonylatot kapunk. Ellenkező esetben számíthatunk rá, hogy visszatartják a pénzünket. 2000 eurót meghaladó összegű készpénzt a határon jelenteni kell. Ételek, italok országba való bevitele erősen korlátozott, maximum egy napra elegendő élelmiszer engedélyezett, alkoholos italokból eredeti csomagolásban, zárjeggyel max. 1 litert lehet, emellett 200 db cigarettát.
Montenegróban van előre fizetendő idegenforgalmi adó, ez nagyjából 1 EUR/nap/fő.
Időeltolódás: Montenegró – ahogy Magyarország is – a GMT +1 időzónában fekszik, így hazánkhoz képest nincsen időeltolódás.
Elektromos hálózat és áramellátás: Montenegróban az elektromos áram 220 V feszültségű, 50 Hz, a hazai normáknak megfelelő csatlakozókkal, így adapterre nincs szükség.
Általános időjárási viszonyok: Amilyen kicsi az ország, olyan sokféle éghajlati zóna jellemző rá; a tengerparton mediterrán, tengermelléki éghajlat uralkodik, az ország belsejére azonban már a kontinentális klíma jellemző. A Dinári hegység, az Orjen, Lovćen, Rumija védi a tengerpartot, hogy a kontinentális klíma ne áramoljon be. A tengerparton a nyarak hosszúak, szárazak, a tél rövid és enyhe. A középső területeket hőmérsékleti szélsőségek, hirtelen hőmérséklet ingadozás jellemezhetik. Az 1700-2000 méter magasságot is elérő hegyek között szubalpesi klíma uralkodik hideg, havas telekkel, hűvös nyarakkal és gyakran hirtelen változó időjárással.
Szokások: A montenegróiak híresek vendégszeretetükről, különösen az idegenek felé tanúsítanak kedvességet. Vendégszeretetük őszinte és a családok minden vendégüket családtagnak tekintik. A montenegróiak számára a becsület és a tisztesség első helyen áll a saját személyiségük és családjuk becsületének védelmében.
Montenegróban a „nemzeti” jogosítvány érvényes. Kiegészítő nemzetközi jogosítványra csak autóbérléskor van általában szükség, mert a cégek azt megkövetelhetik. Az éttermekben nem kötelező borravalót adni, de sok helyen 10%-ot számolnak a számlához.
Katonai objektumok, biztonsági egyenruhát viselő személyek, ilyen járművek fotózásától tartózkodjunk! Különösen a koszovói határ közelében kerülendők a nagyobb tömegek, rendezvények.
Orvosi ellátás:
A közegészségügyi helyzet általában véve jó, járványveszéllyel nem kell számolni. Montenegró tengerparti részein a nyári időszakban kialakulhat vírusos, hasmenéssel és hányással járó fertőzés (rota, ill. noro vírusok). A megbetegedések csak a csecsemőkre, illetve a legyengült immunrendszerű emberekre jelenthetnek komolyabb veszélyt. Egészséges embereknél a fertőzés lefolyása legfeljebb 2-3 nap. Az idelátogató turistáknak nem javasolt a csapvíz fogyasztása, különösen a nyári kánikula idején, kizárólag palackos vizet fogyasszanak.
Nyitva tartások:
A bankok, hivatalok többnyire hétfőtől péntekig 09.00-19.00 óráig, szombatonként 08.00-15.00, a bankok közül csak kevés tart nyitva ezen a napon.
Az üzletek általában hétfőtől péntekig 09.00-től 21.00 óra között vannak nyitva, szombaton 08.00-15.00 óra között.
Legfontosabb ünnepnapok Montenegróban:
Január 1. – Újév
Január 6-8. – Ortodox karácsony
Május 1. – Munka ünnepe
Május 21. – Függetlenség napja
Július 13. – Államiság napja
Megjegyzés: bizonyos vallási ünnepek, például nagypéntek, vagy a húsvét időpontja évről évre változik.
Fontos telefonszámok – Montenegróban az alábbi segélyhívószámokat hívhatjuk:
Vészhelyzetben hívható általános telefonszám: 112
Tűzoltók: 1123
Mentők: 1124
Rendőrség: 1122
Mobiltelefonról történő hívás esetében az első szám elhagyandó.
Útinformáció és közúti segélyhívó: 19807
Magyarország diplomáciai képviseletei Montenegróban:
Nagykövetség és Konzuli hivatal – Podgorica
Cím: 81000 Podgorica, Kralja Nikole 104, Telefon: 00-382-20-602-880; 00-382-20-602-910; honlap: www.mfa.gov.hu/emb/podgorica
