Hegymászás Izlandon

Európa második legnagyobb szigete az Atlanti-óceánban található Skóciától északnyugatra, Norvégiától nyugatra, Grönlandtól délkeletre. A fő sziget 500km széles és 300km hosszú. Felszínét sivár fennsíkok, homokos deltatorkolatok, vulkánok, lávával borított területek és gleccserek jellemzik. Az ország felszínének több, mint fele meghaladja a 400m tengerszint feletti magasságot, legmagasabb pontja a Hvannadallshnúkur pedig 2119m magas.

A földterületek mindössze 21% százaléka művelhető és lakható, s mind a part mentén találhatóak. Izland lakossága és mezőgazdasága a délnyugati részre összpontosul, Reykjavík és Vík közé. Mivel fiatal közetei még mindig állandó mozgásban vannak, a földrengések ugyanúgy a mindennapok részévé váltak, mint a reggeli.

Fát nemigen látunk itt, inkább tundrával, füves vidékekkel, mocsaras és sivár tájakkal találkozunk. Az egyetlen honos emlős állat a sarki róka, habár néha egy jégtömböm átsodródik egy-egy jegesmedve, a lakosság nem látja őket szívesen, így nem tudnak itt élni. Láthatunk itt rénszarvast, nyércet, mezei egeret. Gazdag a madárvilág, legfőképp a tengeri madarak vannak jelen. A tengerek bővelkednek tengeri emlősben és halban.