Görögország teljes

Hegyen-völgyön át Görögországban

Képzeljük el, hogy az árusok le-fel járkálva édességeket kínálnak a strandon, nekünk pedig csak annyi a problémánk, hogy hasunkat vagy hátunka süttessük-e éppen a napsütésben. Kék tenger, homokos tengerpart, sziklák hasítják ki az eget. Ez Görögország.

Görögország kultúrája

Hogy mivel töltsük el az időnk, ha kulturálódni támadna kedvünk? Ezen nem kell sokat gondolkodni, hiszen az ország szinte minden részében ókori műemlékekkel találkozhatunk. Egyaránt a nagyobb városok utcáin, az erdőkben, a hegyeken. „Nemes egyszerűség és csendes nagyság” – ahogy az ókori remekeket jellemezni szokták. Nem csoda, hogy megannyi mítosz és monda kötődik a görögökhöz.

Ki ne hallott volna már a Meteóra kolostorokról, melyek meredek sziklaoszlopokra épültek a 14. században. Vagy „találkozzunk Philippinél!” – ahogy szól a mondás, itt prédikált Pál apostol először Európában és itt győzték le Caesar gyilkosait, Brutust és Cassiust. Az ő nyomukban sétálva fedezhetjük ma fel a rekonstruált romokat. Utunk során természetesen a hatalmas fővárost, Athént sem hagyhatjuk ki, ahol szemügyre vehetjük az Akropoliszt, de már egy modern nagyvárost is találunk.

Görögország túrázás

A természetjárók is jól választanak, ha Görögországot célozzák meg nyaralóhelyként, hiszen bebarangolhatják a hegyeket: az ország legmagasabb pontja az Olümposz hegy, ahol a mítosz szerint az Istenek laknak, de bizonyára a Tajghetosz neve is ismerősen cseng a történelmet ismerőknek. Ha inkább a tengerre vágynánk, akkor népszerű és kevésbé ismert szigeteket célozhatunk meg. Korfu a legnyugatibb ponton fekszik, míg Kréta a déli csücsökben. Emlékezetes hajóutakon vehetünk részt, ha ehhez támadna kedvünk.

Görögország gasztronómia

A görög ételekben nem fogunk csalódni, ha kipróbáltunk már itthon is néhány görög büfét. Nagyon kedvelik a rizses ételeket és a természet nyújtotta lehetőségek miatt a halat: ehetünk például kaviársalátát, polipot, tintahalakat, homárt. Édességeikkel hamar eltelünk, mivel nagyon mézesek édesek, de édesszájúaknak kötelező kipróbálni. Ha az ánizs ízű uzo-ból túl sokat iszunk, akkor előfordulhat, hogy két meandert látunk véletlen egy helyett. Könnyebb italok közül inkább a metaxat próbáljuk meg. 

Melegen ajánljuk Görögországot minden kikapcsolódni vágyónak, aki a forró napokon tengerben szeretne mártózni, a naplementében homokos parton andalogni vagy élőben megcsodálná a görög mondákból megtanult helyeket. 

A hétköznapok életéről némi fogalmat úgy alkothatunk, ha egy órácskát ücsörgünk egy kávézóban. Rendeljünk egy metriót (közepes), amiben kevés cukor is van. A sketo cukormentest, a gliko édeset jelent. A görög kávét apró csészében szervírozzák, egy pohár víz kíséretében. Étkezzünk a tavernákban, ahol a helybéliek esznek. Elnézni egy görög családot étkezés közben önmagában is élvezet, és biztosak lehetünk benne, hogy olyan helyen vagyunk, ahol az étel, kiszolgálás és az árak egyaránt megbízhatók. Utazzunk buszon, még ha egyetlen nap is. A jegyek olcsók, de gyakran felszállás előtt kell beszerezni a kávézóban vagy a megálló mellett egy bódéban, mely jegypénztárként működik. A buszon való utazás nagyszerű módja az emberek megfigyelésének, gyakran hallgathatunk így helyi zenét is, mert miközben az úton zötykölődünk, biztos harsog valahol egy rádió. Próbáljuk tompítani időérzékünket, alkalmazkodjunk. A buszok és kompok nem ismerik a pontosságot. A menetrend csupán hozzávetőleges jellegű, s miközben a busz érkezésére várunk, utánozzuk a görögöket: ücsörögjünk, nézelődjünk, és elmélkedjünk az élet dolgairól... aztán a tülekedő tömeggel sodródjunk az ajtó felé, ha megérkezik. Tegyünk némi erőfeszítést, és sajátítsunk el néhány görög szót. A legegyszerűbb udvariassági formák is, mint a “kérem” és “köszönöm” (lásd szótár), nagy tetszést fognak kiváltani, bizonyára több lelkes “nyelvtanárunk” is akad.

Görögország történelme
Korai civilizációk A régészek feltevése szerint a Kikládok hajózó népe eljutott Krétára, és hozzájárult egy kifinomult kultúra megszületéséhez, a mínoszi kultúráéhoz, mely Knósszoszból kisugározva Kr. e. 2000-1400 között virágzott. A mínoszi kultúra rejtélyes megsemmisülésével egy időben- feltehetőleg szökőár vagy idegen támadás pusztította el - új közösségek kezdtek formálódni a szárazföldön. A legjelentősebbek mind a Peloponnészoszon voltak - Tirünszben, Náfplio mellett; Pílosz közelében, ahol máig állnak Nesztor palotájának romjai; Mükénében, melynek káprázatos aranykincsei ma Athénban láthatók. A klasszikus és hellenisztikus Görögország Abban az időszakban Athén csak egy volt a számtalan fontosabb görög városállam közül. Az Athén és Spárta közti viszálykodás, hogy megszerezzék a vezető szerepet a városállamok között, a Kr. e. V. sz.-ban a peloponnészoszi háború kitöréséhez vezetett, mely 30 éven át megosztotta a görög világot. A sors iróniája, hogy e vészterhes időszak éppen az úgynevezett klasszikus korra esett - a görög aranykorra, amikor virágoztak a művészetek, és Görögország elismerten az európai civilizáció bölcsőjévé vált. Megépült a Parthenón, lezajlott a marathóni csata, ezrek sereglettek tanácsért a delphoi jósdához, virágkorukat élték az olimpiai játékok. A klasszikus kort a hellenisztikus korszak váltotta fel. Kr. e. 359-ben II. Philipposz került Makedónia trónjára, és hogy egyesítse a szétszórt városállamokat, a görög szárazföld nagy részét meghódította. Utóda Kr. e. 336-ban fia, Nagy Sándor lett, akinek egyik tanítómestere, Arisztotelész később Athénban iskolát alapított. Az ifjú, ambíciózus és elképesztően tehetséges hadvezér meghódította Perzsiát, a Közel-Keletet, és Arábia megtámadására készült, mikor Kr. e. 323-ban - alig 33 évesen - Babilonban meghalt. Róma, Bizánc és a Török Birodalom A görög birodalom és kultúra virágzása Kr. e. 205-ig, a római hódításig tartott. A római uralom 500 éve következett - tanúskodnak erről a római romok Athénban és környékén. A rómaiak meghagyták a görög államok külső és belső önállóságát, bár érvényesítették a befolyásukat. Később ez a jó viszony megbomlott. Nagy Konstantin császár hatalmát a birodalom keleti felén próbálta megerősíteni, fővárosává Bizáncot téve meg, a későbbi Konstantinápolyt, melyet ma Isztambulnak neveznek. Bizánc fölemelkedésével Athén szerepe háttérbe szorult. A bizánci időszak az V-től a XV. századig tartott, bár a korszak vége felé már Velence uralta Görögország bizonyos részeit. A török hódoltság nyomasztó időszaka 1453-tól 1821-ig tartott. Ebben a korban a kereszténység és az iszlám kibékíthetelen ellentéte vetült Európa keleti felére. E kilátástalan korban a görög nyelv és kultúra fennmaradását a görög ortodox egyház biztosította, a távoli hegyvidékeken megbúvó számtalan kisebb-nagyobb kolostorával. A függetlenség kivívásától a polgárháborúig 1821. március 25-én Kalávrita mellett kitört a görög függetlenségi háború. Brit, francia és orosz hajók járultak hozzá a sorsdöntő török vereséghez az 1827-es navarinói csatában, de a független görög királyság kikiáltására csak a külföldi hatalmak békekötését követően, 1832-ben kerülhetett sor. A függetlenség nem teremtett egyszeriben jólétet. Idegen hatalmak avatkoztak be az ország életébe, az athéni kormányt sokszor érte éles bírálat. A II. világháborúban, Mussolini hírhedt provokációi után Görögországot német csapatok szállták meg, a kivonulásuk után kirobbant véres polgárháború egészen 1949-ig tartott. 1981-ben lett az Európai Közösség tagja. Görögország a görögök számára HELLÁSZ, hivatalos nevén Hellén Köztársaság. A turistáktól származó bevételen kívűl a gazdasági élet főleg azon a pénzen alapul, amit a külföldön otthonra lelt görögök küldenek haza. Számuk megközelítőleg 5 millióra tehető, főként Amerikában és Ausztráliában élnek. Egyedül Melbourne-ben több a görög, mint - Athént nem számítva- bármely görögországi városban. Görögország az Európai Közösség egyik legszegényebb tagállama. A görögök jó része panaszkodik is a magas adó és az alacsony bérek miatt. Az EK- előírások foganatosítását célzó próbálkozások alig hatottak Görögországra és elszántan független népére. Népesség: 10031000 fő Népsűrűség: 76 fő/km2 Népcsoportok: görög (95%), macedón, török, albán Közigazgatási beosztás: 9 körzet Fekvés: Dél-Európa, az Égei-, Ion-, és a Földközi-tenger határolja, Albánia és Törökország között fekszik. Országhívószám: 30 Hungary Direct 00 800 3611 (h) Autójelzés: GR Államforma: köztársaság Főváros: Athén Hivatalos nyelv: görög Beszélt nyelvek: görög, angol, francia Nagyobb városok: Theszaloniki, Pireusz, Pátra, Legmagasabb pont: Mount Olympus 2917 m Legalacsonyabb pont: Földközi-tenger 0 m Népcsoportok: görög (95%), macedón, török, albán Vallások: ortodox keresztény (98%), katolikus Hivatalos pénz: 1 drachma = 100 lepta (GRD) GDP 137.4 milliárd USD (1997) GDP/fő 13 000 USD (1997) Gazdasági növekedés: 3.5 % (1998) Infláció: 4.3% (1998) Legfontosabb iparágak: Textil-, élelmiszer-, vegyipar, fémkohászat, és feldolgozás, papír-, bőr- és dohányipar, cementipar, hajógyártás, olívaolaj-készítés Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, USA Vasúthálózat hossza: 2548 km Úthálózat hossza: 117000 km Repülőterek száma: 78 Fontosabb kikötők Alexandroupolis, Elefsis, Irakleion (Crete), Kavala, Kerkyra, Chalkis, Igoumenitsa, Lavrion, Patrai, Peiraiefs (Piraeus), Thessaloniki, Volos Környezet, éghajlat: A délkelet-európai államot kiterjedt összefüggő szárazföldi terület, valamint néhány nagyobb és számos kisebb sziget alkotja. A Balkán-félszigeten helyezkedik el, északon Albánia, Macedónia, Bulgária, és Törökország határolja, nyugaton, délen és keleten tenger veszi körül. Körülbelül 1400 szigete van, ebből mindössze 169 lakott. A két legnagyobb ezek közül Kréta és Evvia. Az ország területének durván négyötöde hegyvidék, amelynek nagy része 1500 m fölé nyúlik. Az északi területeken még találunk erdőket, de a kecsketartás, a fakitermelés és az erdőtüzek nagy mértékben lecsökkentették a fás területek nagyságát. Az ország legszebb vadvirágai a Mani területen (a Peloponészoszi-félsziget egyik nyúlványa) nőnek. Itt nemcsak virágokat találunk, hanem az orrunkat követve térdig érő oregano, bazsalikom és kakukkfűmezőkön találhatjuk magunkat. A növényvilág erőteljes pusztulása csökkentette az állatvilág életterét, és ezzel fajtagazdagságát is. A hegyekben él még valamennyi őz és vaddisznó, Krétán pedig napjainkig él a bezoár kecske, amely a házikecske egyik őstípusa. A csúszómászók meglehetősen nagy választékban találhatók itt, az itt élő hüllők egyik jellegzetes képviselője a görög teknős. Sok madárfajta vonulása során csak érinti Görögországot. A Földközi-tengerben mindenhol fellelhető halfajtákon kívül a tengerpart mellett főleg tintahalat és kagylót, valamint homárt és langusztát fognak a halászok. A tengeri barlangokban még fellelhető a kihalással fenyegetett barátfóka. Az egész Égei-temger területén előfordulnak a szivacsok. Általában a tipikus mediterrán éghajlat uralkodik: száraz forró nyárral, és nedves, hűvös téllel. A Földközi tenger nyugati felén lévő üdülőhelyekkel ellentétben Görögországban sokkal erősebbek a kontinentális hatások, itt lényegesen nagyobbak a napi és az évi hőmérséklet-ingadozások. A görögök csak három évszakot ismernek: a kizöldülés, virágzás és érés idejét, (március-június), a száraz időszakot (június-október) és az esős időszakot (október -március). Környezet, éghajlat: A délkelet-európai államot kiterjedt összefüggő szárazföldi terület, valamint néhány nagyobb és számos kisebb sziget alkotja. A Balkán-félszigeten helyezkedik el, északon Albánia, Macedónia, Bulgária, és Törökország határolja, nyugaton, délen és keleten tenger veszi körül. Körülbelül 1400 szigete van, ebből mindössze 169 lakott. A két legnagyobb ezek közül Kréta és Evvia. Az ország területének durván négyötöde hegyvidék, amelynek nagy része 1500 m fölé nyúlik. Az északi területeken még találunk erdőket, de a kecsketartás, a fakitermelés és az erdőtüzek nagy mértékben lecsökkentették a fás területek nagyságát. Az ország legszebb vadvirágai a Mani területen (a Peloponészoszi-félsziget egyik nyúlványa) nőnek. Itt nemcsak virágokat találunk, hanem az orrunkat követve térdig érő oregano, bazsalikom és kakukkfűmezőkön találhatjuk magunkat. A növényvilág erőteljes pusztulása csökkentette az állatvilág életterét, és ezzel fajtagazdagságát is. A hegyekben él még valamennyi őz és vaddisznó, Krétán pedig napjainkig él a bezoár kecske, amely a házikecske egyik őstípusa. A csúszómászók meglehetősen nagy választékban találhatók itt, az itt élő hüllők egyik jellegzetes képviselője a görög teknős. Sok madárfajta vonulása során csak érinti Görögországot. A Földközi-tengerben mindenhol fellelhető halfajtákon kívül a tengerpart mellett főleg tintahalat és kagylót, valamint homárt és langusztát fognak a halászok. A tengeri barlangokban még fellelhető a kihalással fenyegetett barátfóka. Az egész Égei-temger területén előfordulnak a szivacsok. Általában a tipikus mediterrán éghajlat uralkodik: száraz forró nyárral, és nedves, hűvös téllel. A Földközi tenger nyugati felén lévő üdülőhelyekkel ellentétben Görögországban sokkal erősebbek a kontinentális hatások, itt lényegesen nagyobbak a napi és az évi hőmérséklet-ingadozások. A görögök csak három évszakot ismernek: a kizöldülés, virágzás és érés idejét, (március-június), a száraz időszakot (június-október) és az esős időszakot (október -március).

Az állami ünnepeken kívül sok egyházi és egyéb ünnepet ülnek. Január 8-a az ország északi részén fordított nap. A nők töltik napjukat kávézóban, élnek társasági életet, és a férfiak maradnak otthon, hogy elvégezzék a házimunkát. A görög karneváli időszak három hétig tart februárban, vagy márciusban. Legjelentősebb ünnepük a Húsvét, amikor díszmeneteket rendeznek, és tűzijátékok szórakoztatják az oda látogatókat. Mivel a hangsúlyt nem a keresztrefeszítésre, hanem a feltámadásra helyezik, ez örömteli ünnepnek számít. Leghíresebb fesztiváljuk az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig), amikor drámai és zenei előadások szórakoztatják a résztvevőket. (Forrás:Cartographia)