Körutazások Macedónia

A kelet kapuja A Földközi-tenger és az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusz közelsége miatt Makedóniát kelet kapujának is nevezik. Az ország lakói, a makedónok, a szerbek, a görögök, a törökök, az albánok, a cincárok különös egyveleget alkotnak. Az itt élő makedónok nem azonosak a Nagy Sándor illír, trák eredetû népének leszármazottaival. Makedónia földjének lakói makedóniai szlávok, akik, nyelvük alapján a bolgárokhoz és a szerbekhez állnak legközelebb. A vadregényes ország 2000 méternél is magasabb hegyek által szegélyezett, medencékre szabdalt dombos folyóvölgyek szövedéke.

Fővárosát, Skopjét gyakran pusztította földrengés, de az új épületek mellett ma is láthatók a régi török városrészben az évszázados műemlékek, a Kale-erőd, ahol 1912-ig törökök tanyáztak, Daud-pasa fürdôje, Murat pasa-dzsámija, de természetesen megtalálhatók a szépséges pravoszláv templomok is. Ha szeretnénk bepillantást nyerni az igazi, nyüzsgő Skopje életébe, sétáljunk el az egykori karavánszerájhoz, vagy a járjuk végig a piacot. Itt már a kelet varázsából kapunk némi ízelítőt. De találkozunk itt ókori emlékekkel is, Stobi romvárosa például a Római Birodalom évszázadaiba repít vissza.

A természet szerelmesei a szelíd bájú Ohridi-tóban, vagy a Prespa-tóban gyönyörködhetnek, a Crna Reka mentén pedig messze nyúló gyapotmezôket símogat a hegyekbôl érkezô szél. S amerre járunk, ismételten régi kolostorok, dzsámik, minaretek, ódon vízimalmok utalnak a színes történelmû és kultúrájú ország múltjára. <> Az egyedülálló sokszínűség, a régmúlt idők ragyogása, a templomok, mecsetek pompája, a helyi ételkülönlegességek szinte kötelezővé teszik, hogy meglátogassuk. Nemcsak a kultúra, hanem a természet is lélegzetelállító.