pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás

Skócia nemcsak fizikai valójában létezik, hanem mindazoknak az álmaiban és képzeletében is, akik még őrzik az emlékét a ködborította völgyekben legelésző hegyi szarvasmarháknak, a mellettük árválkodó magányos határőrtornyoknak és a remetét idéző szent szobrának, melynek egyetlen barátai a vidrák. A már közhelynek számító, mégis valós képeken kívül Skóciáról, a skótokról eszünkbe juthat még a \"pibroch\", a dudák siránkozó-zümmögő panaszos éneke; \"Mary Queen of Scotch\" (Stuart Mária) és \"Bonnie Prince Charlie\" (a \"Csinos Károly herceg\") kudarcra ítéltetett, de ma is szórakoztató kalandjai; a whisky íze; a tiszta levegő és a homokos partokon beszippantott tengerillat. Útikönyvünk nem a társadalmi-gazdasági folyamatokat vizsgáló látogatónak, hanem az olyan turistáknak készült, akik inkább a \"skót\" témák iránt érdeklődnek és a kikapcsolódást keresik. De azért néhány aktuális és praktikus információ csak javíthatja a vakáció körülményeit, ezért ezekről sem feledkezünk meg. Skócia olyan ország, amelynek saját zászlaja és fémpénze van, de állami önállósággal nem rendelkezik.A függetlenségért folytatott hosszú, kemény és hősies harcot önként adták fel, amikor 1707-ben parlamentjük egyesült az angol és a walesi parlamentekkel. Az egyház, a törvénykezés és az önkormányzatok kérdéseit azonban gondosan kihagyták a szövetségi szerződés rendelkezési köréből. Így ezek mindmáig büszkén skótok, tehát az angoloktól eltérőek - sőt jobbak maradtak. Az Unió működött, és ma is működik, dacára annak, hogy sohasem vált igazán népszerűvé. 

Az lehet, hogy a skót büszkeség sérelmet szenvedett amiatt, hogy a parlament Londonban ülésezik, de gazdaságilag a régió eddig csak jól járt az egyesüléssel, és a lakosság számarányához képest szépszámú tehetséges politikus, tábornok és bankár is került ki innen. A skót nacionalizmus természetesen mindig is létezett, és szinte nemzedékenként izzik fel a szeparatizmus lángja. A legutóbbi népszavazás, amelyet 1979-ben rendeztek, azon bukott el, hogy a szavazatok száma nem érte el a 40 százalékot, amely az elszakadáshoz szükséges lett volna. Mindemellett a skót függetlenség szelleme egyértelműen érzékelhető. A politikai és társadalmi intézmények mások, mint másutt Nagy-Britanniában, és Edinburgh, valamint Glasgow is talán inkább európai jellegű, mint Britannia többi része együttvéve.
(Forrás: Cartographia) 

Tudnivalók
A Brit-szigetek leglátványosabb és legzordabb szépségű tájai közül több is Skócia területén található. A számtalan természeti szépség között vadregényes hegycsúcsok, mély tavak (lochok) és völgyek (glenek), kiterjedt lápok és szélsöpörte tengerpartok találhatók. Az idelátogatók zöme az aktív pihenés híve. A vidék a földtörténet vizsgálatára is jó lehetőséget kínál. A Skót-felföld a turisták többségének egyet jelent a tipikus skót tájképpel. A szárazföld középső és északnyugati részét hegyvidéki terep uralja, amely gímszarvasoknak, szirti sasoknak és sarki-havasi nyulaknak ad otthont. A hegytetőkön hegyi virágok nyílnak, bár az uralkodóan savanyú alapkőzet és a réteket ellepő, legelésző birkanyájak nem kedveznek a fajgazdagságnak. A lochok és lochonok ugyancsak meghatározó jellegzetességei a felföldi tájnak, melyek a szemet gyönyörködtető látványon kívül a természet fejlődését tanulmányozni vágyók számára is nagy fontosságúak. A harmadik meghatározó felföldi (és valójában Skócia sok alföldi területén is jellemző) tájelem az erdő. A vidéket egykor majdnem teljes egészében beborító Kaledóniai-erdő eltűnt, csak fenyvesek és nyírfaerdők pásztái maradtak meg itt-ott. Ezek mérete azért még így is tekintélyes, és gazdag növény-, ill. állatvilágot rejtenek. A tengerpart sziklái és szigetei, különösen nyugaton és északon, a tengeri madarak hatalmas kolóniáinak adnak otthont. Skócia szigetvilága önmagában is sokszínű és egyedi. Minden szigetnek megvan a maga bája, legtöbbjük a természetkedvelők számára "kötelező" program. A fejezetben alkalmazott "RSPB" rövidítés a Királyi Madárvédelmi Társaságot (Royal Society for the Protection of Birds) jelöli.
ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK
A skót konyháról soha senki nem állította, hogy egzotikus vagy különösebben fantáziadús. De a fajd- és szarvashúsból, folyami lazacokból készült ételek, a tengeri halakból, rákokból és kagylókból készített fogások a maguk nemében a legjobbak Európában. Nem mindenütt (az isten háta mögötti helyek többségén főként nem) találunk ínyencségeket, de a nagyobb települések mindegyikén van egy étterem, ahol az ételek fűszeresek és laktatóak, és egy csíráztatott árpából készített whiskyvel (malt of whisky) leöblítve megfelelő védelmet biztosítanak az időjárás viszontagságai ellen.
Skót specialitások
A többféleképpen elkészített burgonya és a zab sajátosan skótos ízesítésű, számos laktató és tápláló étel fontos hozzávalója. A zabból készült legismertebb étel a "porridge", a zabkása, amelyet a legtöbb skót szálloda étlapja reggeliként ajánl. A skót konyha további jellegzetességei a levesek és a péksütemények. A "cock-a-leekie" leves (csirkehúsleves zöldséggel és póréhagymával) ősi recept szerint készül. A "Scotch broth"-t, a skót zöldséges húslevest borssal fűszerezik, sok zöldséggel és bőséges hússal főzik. A "scone" (árpalisztből sütött lángos), a skót palacsinta, a teasütemények és a gyümölcstorta amilyen könnyen elkészíthető ételek, éppannyira ízletesek. A dobozba csomagolva árult sütemények és a Dundee-torta nemzetközi hírnévnek örvendenek.
A haggis
A haggis, a legtipikusabb skót étel íze sokkal jobb, mint amit a leírása alapján sejteni lehet. A hagyományos recept szerint feldarabolt birka- vagy borjúbelsőségből készül, amelyet faggyúval, hagymával, zabliszttel és fűszerekkel kevernek, majd juhbélbe töltenek és megfőznek. A disznósajt küllemű, laktató ételt fehérrépapürével szervírozzák.
Hús- és halételek
Friss roston sült bárány és a vastag Aberdeen Angus marhaszelet állandóan kapható, de a vadhúsok a szezonon kívüli időben a mélyhűtőből kerülnek elő. A roston sült fajd frissen (augusztus 12., a "glorious twelfth" után) sokkal ízesebb. A vadkacsa és a fácán október 1. után kerül fel az étlapra. Skócia gazdaságának növekvő fontosságú eleme a halgazdálkodás. A lazac és a pisztráng ma már a skót étrend rendszeres alkotórésze. Skócia part menti vizei a legtisztábbak Európában, az itteni homárt a világ legjobbjai között jegyzik, de osztriga és kagyló is van bőven. Próbáljuk ki a hagyományos Musselburgh-pie- t (marhahús- és kagylópástétom) és a kagylóragut (mussel stew). A vegetáriánusok ne számítsanak nagy választékra.
Mikor és hol együnk?
A nagyobb városok éttermeiben rugalmas a kiszolgálási idő, a kisebb településeken és a falvakban azonban a nyitva tartás kötöttebb. Az éttermekben általában 11.00 és 14.30 között szolgálnak föl ebédet, és 18.00-tól éjfélig vacsorát. A kora esti órákban sok helyen kaphatunk uzsonnaként hamisítatlan ötórai teát. Keressük a kék-fehér "Taste of Scotland" feliratot, ezt a Skót Idegenforgalmi Hivatal ítéli oda a legjobb éttermeknek. Évente megjelentetik az "A Taste of Scotland" c. könyvet a leginkább ajánlott éttermekről.
A whisky
A százféle módon készített skót whiskyt méltán tartják a világ legjobbjának. Híres aromáját az ősidők óta finomodó gyártási technikának és tőzeges víznek köszönheti. Az ország lepárlóüzemeinek száma 110 körül van. Ezek termékei a világ whiskykereskedelmének zömét adják. A whisky szó a gaelic uisge beatha kifejezésből ered, amelynek jelentése az "élet vize". Árpából készül, amely lehet csíráztatott is, víz és élesztő hozzáadásával. Két lepárlás után minimum három évig érlelik tölgyfa hordókban. A whiskygyártás a 19. sz. végén gyors fejlődésnek indult. Ekkor alakult ki a különböző párlatok összekeverésének gyakorlata ("blen ding"), ez meghatározott összetételű italféleségek előállítását célozta. Ebbe a kategóriába tartoznak az olyan nemzetközi népszerűségnek örvendő márkák, mint a Bells és a Famous Grouse. Manapság újjáéledőben van a hagyományos, csíráztatott árpából készített ("malt") whiskyfajták gyártása is. Ezek minőségét az árpa fajtája, a csíráztatás időtartama és az adott helyen a desztilláláshoz használt víz ásványi összetétele határozzák meg. Az elkészült keveréket nyolctól húsz évig terjedő időn keresztül érlelik. Tekintettel arra, hogy mindenkinek megvan a maga kedvence, a "csíráztatott" whiskyk közül nehéz bármelyiket is ajánlani, de a Glennfiddich, a Glenmorangie, a Glenlivet, az Islay és a Laphroig a legnépszerűbbek. Egy whisky-likőrfajtát is gyártanak, a sűrű és édes Drambuie-t.
A whiskytúra
Speyside-ban és Grampianben, ahol a Felföld legtöbb whiskylepárlója található (bár a szigeteken, például Jurán és Islayn is van néhány kitűnő üzem), whiskytúrákat szerveznek, amely kilenc desztillálót ejt útba. Ha csak egynek a megtekintésére van időnk, a glenlivetit (tel.: 0807 3427) ajánljuk. Tomintoultól északra, a B9008-as számú út mentén található, és március közepétől október végéig hétfőtől szombatig van nyitva.
A sör és a pubok
Skóciában a serfőzés is nagy hagyományokkal rendelkezik. Csakúgy, mint Nagy- Britannia többi részén, a sört itt sem sörnek, hanem "bitter"-nek, azaz "keserűnek" hívják, ám Skóciában a "pint" névvel illetett ital édesebb és testesebb, mint másutt a Brit-szigeteken. A világos és más importált sörök egyre népszerűbbek, és mindenütt kaphatók. Az alkoholárusítást szabályozó törvények eléggé rugalmasak Skóciában, rengeteg a pub, különösen a városokban, ahol a nyitvatartási idő 11.00-től 23.00-ig tart. Ezzel szemben vasárnap csak 12.00 és 14.30, valamint 18.30 és 23.00 között van kiszolgálás.
HELYI SZOKÁSOK, VISELKEDÉS
Skóciát rendszeresen ellepik azok az innen elszármazottak, akik családjuk múltja után nyomozva látogatnak vissza őseik földjére. Az ország mai lakói nagyon büszkék kultúrájukra és történelmi örökségükre. Tudásukat készséggel osztják meg bárkivel, de mi ne beszéljünk túl sokat magunkról. A skótok általában barátságos és jólelkű emberek, de a tartózkodó konzervativizmus gyökerei mélyek, és a túláradó szívélyességet esetleg gyanúval szemlélhetik. Skócia némely részén nem az angol, hanem a gaelic a beszélt nyelv, és ezt fogadjuk megértéssel. A tájszólás igen eltérhet az irodalmi angoltól, az edinburghi "finomkodótól" a megtanulhatatlan clydeside-iig. Ha skót szoknyában, tüszővel a hátunkon, térdharisnyában, bőrbakancsban és fejünkön tartán barettel, dudát cipelve végigsétálnánk a Princes Streeten, legalább akkora feltűnést keltenénk, mint egy tölgyfa a pálmasorral övezett tengerparton. A skót szoknyát tartogassuk a felföldi játékos vetélkedőkre, esküvőre és a ceilidhre, vagy esetleg a szálloda éttermében elköltött vacsora alkalmára. A skótok, különösen a glasgow-iak legalább annyira lelkesednek a divatos olasz ruhákért, mint a többi európai, a fiatalok pedig semmi pénzért ki nem mennének az utcára skót szoknyában. A tartánt leginkább a turisták kedvéért viselik. Végül, még véletlenül se hívjunk egyetlen skótot se Jimmynek - egy csöppet sem fogják humorosan felfogni.
(Forrás: Cartographia)
 



találat
Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!