Golop
A 3-as és a 37-es főútról is könnyen elérhetjük a két út között fekvő települést. Vasútállomása is van a Szerencs -Hidasnémeti vonalon. A község határában több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. Régen két részből állt, Alsó- és Felső-Golopból. Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1875-ig, amikor a Zemplénben fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. Árpád-kori...
A 3-as és a 37-es főútról is könnyen elérhetjük a két út között fekvő települést. Vasútállomása is van a Szerencs -Hidasnémeti vonalon.
A község határában több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. Régen két részből állt, Alsó- és Felső-Golopból. Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1875-ig, amikor a Zemplénben fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. Árpád-kori okiratok is említik, IV. Béla 1255-ben írt adománylevele szerint Mátyás szepesi préposttestvérének, Andrásnak adja, aki az első ismert őse volt a Golopy családnak. 1258-ban Golop az Aba nemzetségbeli Debrei ág tulajdona.
A XIII. század végén Kolop néven szerepel, és Abaújvár tartozéka. Az 1332-1337 közötti években összeírt pápai tizedszedő lajstrom említi már a település Mindenszentek tiszteletére épített templomát. A XV. században több birtokos kezén megfordul, többek között a tokaji pálosok is birtokosai voltak. A török pusztítás idején a község elpusztult, a török rablóhad teljesen kifosztotta és porrá égette Golopot. Azok a kevesek, akik túlélték a rablást, fosztogatást, adót fizettek a megszállóknak. A XVI. század utolsó negyedében találkozni újra a Golopyak nevével: Golopy Gáspár 1596-ban Abaújvármegye alispáni székét töltötte be.
A XVIII. században a Vay, Vécsey családok uralták, de az Ibrányiak és a Reviczkyek is birtokosai voltak. A kiegyezés után a falu igen lassan fejlődött. 1909-ben ért ide a vasútvonal, bekapcsolva a települést az ország vérkeringésébe.
Golop a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik települése, a Golopon szüretelt borok a tokaji borok becsével és értékével bírtak.
