Kunszentmárton

Közúton megközelíthető: a 44-es úton Lakitelek és Szarvas között, Szentes felől pedig a 45-ös úton észak felé; vasúton: Makó-Hódmezővásárhely-Szolnok, a Kecskemét-Kunszentmárton vonalon.

Számos XII. századból való lelet utal arra, hogy Kunszentmárton Árpád-kori eredetű település, mely templomának védőszentjéről, a római Savarián (ma Szombathely) született tours-i püspökről kaphatta a nevét. Feltételezik, hogy már az államalapító Szent István király idejében templomos hely volt. Elsőírásos említése az 1212-1215 közötti időszakból származik. IV. Bélától, majd IV.

Lászlótól kiváltságokat kapott, a Nagykunsághoz tartozó szabad település lett. 1541-ben néhány napig itt őrizték a szent koronát, amikor Szapolyai János özvegye, Izabella királyné Budáról Erdélybe menekülve Kunszentmártonban időzött. 1702-ben a kunszentmártoni pusztát is eladták a Német Lovagrendnek, benépesítésére1717-ben Orczy István jászkun főkapitány adott engedélyt. Jászapátiból,Jászalsószentgyörgyről és több más jász településről érkeztek új lakói. 1807-ben mezővárosi rangot kapott, 1873-tól pedig rendezett tanácsú város, de erről a címről 1896-ban lemondott. Városi rangját 1986-ban kapta ismét vissza.