A szöveges értékelésünket megírtuk a buszon kiosztott értékelőlap hátoldalán, most nincs kedvem még egyszer leírni, a lényege annyi volt, hogy az idegenvezető hölgy történelmi ismeretei Szlovéniáról valóban széleskörűek, de a jó idegenvezetőnek az is fontos tulajdonsága, hogy konstruktívan, segítőkészen és udvariasan áll a felmerült problémákhoz, s nem egy tanár - iskoláscsoport viszonyt próbál kialakítani, ahol utóbbi le van szidva, ha történetesen lelépnek a szőnyegről a tárlatvezetésen, beszélgetni merészelnek a buszon miközben ő beszél a 28. templomról ("hallanak engem? merthogy én hallom magukat, s végülis nem kötelező beszélnem"), vagy a tengerparti városnézés előtt nem igazán ad lehetőséget a barlangba felvett melegebb öltözet lecserélésére, mondván, hogy azt útközben kellett volna átcserélni (az utastársak szeme láttára). A látnivalók megtekintése során szusszanásnyi szünet is alig volt, mert mindenáron minden egyes házikót és templomot végig kellett járnunk. A szabadprogram során néha még az élelmiszerboltba is alig volt idő elrohanni, nemhogy kettesben nyugton élvezhessük a látványt és átadjuk magunkat a hangulatnak, hogy végülis nyaralunk.
A szállás pedig sok szempontból alkalmatlan volt, pl. mi olyan kétágyas szobát kaptunk, amit nem lehetett összetolni, mert olyan kicsi volt a szoba (hűtőszekrény nélkül), a reggelinél ha elfogyott a tojás, nem mindig volt utánpótlás, a 15 eurós vacsorába csak a csapvíz fért bele, más ital nem.
